26. fejezet

Rebeca a napok múlásával is otthon gubbasztott és nem evett valami sokat. Rick eközben szervezte a titkos akcióját. Legnehezebb Sebastian telefon számának megszerzése volt, de egy óvatlan pillanatban kimásolta Becky mobiljából a számot és semmit se törődve az időeltolódással felhívta a németet. Harmadik csörgésre vették fel.

- Vettel.-morogta bele a férfi.

- Rosszkor zavartalak?-érdeklődött Rick, mert most kapcsolt igazából.

- Aludtam, de te ki vagy?

- Rick Jonhson vagyok Bostonból.

Sebastian ettől a nevtől azonnal éber lett. Nem érdekelte a késői időpont és úgy pattant ki az ágyból, mint ha egy futamáról késne el.

- Mi történt? Rebeca jól van?

- Becky testileg jól van…Lelkileg nem annyira.-vallotta be Rick csendesen.

- Mi történt?-ismételte meg a kérdését Sebastian idegesen.

- Körülbelül más fél hete volt egy esetünk. Felújítás alatt álló házhoz hívtak minket, ahol gáz szívárgás volt. Becky Brian Dohertyvel volt bent, amikor egy robbanás történt… Brian meghalt.

Olyan hosszú ideig volt csend a vonal másik végén, hogy Rick már arra is gondolt, hogy megszakadt a kapcsolat. Sebastian viszont sokkos állapotba került szinte a hírtől. Bámult maga elé és próbálta megemészteni a hírt. Nehezen sikerült.

- Beckyvel mi van?

- Kevesett eszik, alszik és ki se bújik a lakásból. A temetés után pedig egyszerűen odaállt a főnök elé, hogy ő ki akar lépni.

- Ugye nem engedtétek neki?

- Nem. Jack adott neki fél év szabadságot. Ennyi idő alatt kell összeszednie magát és te talán segíthetnél…

- Van egy sejtésem, hogy mire gondolsz…-kezdte el Sebi, de Rick hamarabb a lényegre tért.

- Ki kell szakítanunk ebből a környezetből. Magától nem jön rá, hogy bajban van csak egyre rosszabb lesz.

- Rendben. Gyertek el Valenciába. Onnastól pedig vigyázok rá én.-a német fiú hangjában magabiztosság csak úgy sütött.

- Nem akarom a nyakadba sózni, csak…

- Nem lehet abban a lakásban, ahol minden Brianre emlékezteti. Elintézek mindent. Várlak benneteket.

Rick kicsit megkönnyebülten vette tudomásul, hogy segítsége akadt azonban tudta, hogy Becky-t nehezebb lesz arra rávenni, hogy mozduljon ki a lakásból, mint egy tűzet eloltani. De már erre is meg van a maga terve…

…Péntek reggel Becky kómásan vánszorgott ki a hálószobájából a konyhába a kávéáért, de meglepődött. Rick ott serénykedik szorgosan.

- Azt hiszem zárat cserélek.

- Neked is jó reggelt.-mosolygott rá Rick, miközben Rebeca leült a székre az asztalhoz.- Itt a kávéd és itt a reggelid is. Kevés időnk van.

- Nem értelek.

- Elviszelek egy helyre.-puszilta meg Rick a lány homlokát.

- Ha a dili doki a cél felejtsd el.

- Annál jobb.-vágott vissza a férfi.

- Egyenesen az elmegyógyintézet. Szuper!

- Ne hisztiz inkább egyél…

…Becky az elmúlt napokban annyira nem foglalkozott a világgal, hogy akkor se kapcsolt amikor Rick elmondta neki az úti célt. Egyszerűen elfogadta, hogy Valenciába mennek és kész. Az út nagyon hosszú volt és fárasztó. Rebeca az Mp3-sát hallgatta végig, míg Rick aludt. Őszintén neki is kevés ideje jutott erre a feladatra, hiszen mind végig Rebacat próbálja helyre hozni. A gép éjfél fele landolt Valencia repterén. Útlevél ellenőrzés, csomagátvizsgálás után az autóval, ami rájuk várt elindultak az úti céljuk felé. Még ekkor se kérdezősködött Rebeca. Csak egy ágy után vágyot. Most igazán fáradt volt. A Mercedes limuzin egy hatalmas szálóda előtt parkolt le.

- Rick mi ezaz egész?-érdeklődött a nő miközben kikászálódott a friss levegőre. Ahogy mostanában minden a mozgás is nehezére esik.

- Talán, ha odanézel megkapod a választ.-mutatott az ajtó felé, ahol abban a pillanatban jelent meg Sebastian. Melegítőt viselt és papucsot. Gyors léptekkel közeledett feléjük. Rebeca a szívére hallgatot. Ledobta a kabátját, ami éppen a kezében volt és elindult Sebastian felé. Fél úton találkoztak és szorosan megölelték egymást. Sebi egy puszit nyomot a lány hajába, majd hálásan biccentett Ricknek. Nem csak Rebecanak van szüksége rá, hanem fordítva is igaz ez a megállapítás.