18. fejezet

Két nap telt el és Sebastiant már kiengedték a kórházból és még pár napot Rebecanál tölt és ezek után fog Isztambulba utazni. A parkban sétálgatnak és beszélgetnek. Két napja nem csinálnak mást és még mindig akad olyan dolog ami mind kettőjüknek új.

- Ki az a Rick?-érdeklődött Sebastian.

- Miért kérded?

- Tudsz róla, hogy beszélsz álmodban? Folyamatosan az ő nevét hajtogattad a kórházban. Nos Becky?

- Ő a munkatársam, akiről beszéltem. De nem szeretnék róla beszélni.

- Érthető. Mi lenne, ha Montrealba eljönnél?

- Kitudja milyen lesz a beosztásom.- vont vállat Becky.

- Ha csak egy napra akkor is. Létszi. Annyira fura lesz nélküled.- Vallotta be Sebastian miközben hagyta, hogy a lány a vállára hajtsa a fejét.

- Nekem mondod? Marad a munka, munka és a munka.

- Ezért mondtam. Gyere el Montrealba.

- Most te érzed úgy, hogy nem akarsz elmenni innen? Mint ha egy mese lenne az egész.

- Miért kérded?

- Nagyon nehezen szántam rá magam a haza utazásra Monacoból. Olyan más volt ott. Mint ha egy mese lett volna, amiben nem kellett az életemért küzdenem.

- Hagyd abba a tűzoltást.-szaladt ki Sebastian száján egy lehetőség.

- Ez az én életem. Bár lenne egy másik esélyem…

- Mi lenne az?

- Van egy rendőr ismerősöm aki segítene, hogy bejussak az akadémiára.

- Jobbnál jobb ötleteid vannak. Ott lelőhetnek.

- De itt pedig megéghetek, lezuhanhatok stb.-vont vállat a nő.

- Tudod mit, erről inkább ne beszéljünk. Kérsz egy fagyit?- próbálta elterelni a szót a német versenyző.

- Igen.

A napok rekord sebességgel teltek és nehezére esett mindenkinek a búcsúzás kedden. Sebastian megkérte Becky-t, hogy ne menjen ki vele a reptérre, mert sokkal nehezebb lenne az indulás, ami viszont már biztos, hogy Rebeca ott lesz a Kanadai Nagydíjon vasárnap.

Szerda reggel van. A munka helyen tartózkodnak a fiatalok és mindenki a saját kis dolgával van el foglalva, amikor Brian kapott egy feladatot. A hétvége folyamán lesz egy Tűzoltó triatlon bajnokság a városon kívül és fel kellene állítaniuk egy csapatot 6 emberből. Öten már megvannak: Kate, Joe, Rick, Jack és ő maga. Úgy volt, hogy Sophia lesz a hatodik ember, de visszatáncolt.

- Becky.

- Szia Brian.-lépett be a férfi a pihenőbe.

- Lenne kedved egy hétvégi kiruccanáshoz?

- Mire gondolsz?

- Tűzoltó triatlon. Kérlek! Kérlek! Ha szeretnéd, még térden állva könyörgök neked. Vágjunk vissza az 56-soknak a tavalyi verségért. –térdelt le a földre Brian és kis kutya módjára pillogott.

- Hagyd ezt abba. Elvállalom. Most legalább van hasznom a James általi edzés programból.

- Zsaruval edzettél?

- Kicsikét. És mi a program?

- Szombat hajnalban indulunk. 10-től úszás, 15-től kerékpározás és utána azonnal a futás. Éjszaka pedig lesz egy tájékozódási verseny az erdőben. 25 kilóméteres akadály pályát kell teljesíteni párokban. –magyarázta Brian lelkesen.

- Akadály pálya mióta a triatlon része?

- Én nem tudom. Azonban le kell gyűrnünk az ellenfeleket.

- Mi most nem veszítünk.-vigyorgott Becky.

- Nem is fogunk. Kérlek addig is kössetek fegyver szünetet Rick-el.

- Csak a te kedvedért.