48. fejezet

Éjszaka az edzőteremben

Szombat este van. A fiúk túl este a kvalifikáción és az én napom munka nélkül telt. Brendon és Jimmy mindent megcsináltak helyettem. Könnyű így az élet. A szobámba tartózkodok és a laptopomat bújom. Kell egy hely Sao Pauloban ahova eltudnám csalni Blacket és úgy tűnik a szerencse rám mosolygott. Van egy áruház építkezés amit foglamazhatunk úgy, hogy egyenlő feltételeket szolgálhat… Viszont ezt mi nem fogjuk engedni. Brendont és Jimmyt beavattam a tervembe. Egy profi komandós és egy profi rendőrrel az oldalamon minden jól sülhet ki. Hallkan kopogtak.

- Szabad.

Sebastian lépett be a szobámba mosolyogva. Odaült mellém és kaptam tőle egy puszit.

- Mi jót csinálsz?

- Terep felmérést végzek.-feletem egyszerűen.

- Akkor megteszitek?-komorodott el egy kicsit.

- Igen. Ezek után normális életünk lehet.-nyomtam egy puszit az arcára, mire felnevetett.

- Forma-1 és a  normális élet? Hol élsz te?

- Vicces vagy.-nyújtottam ki a nyelvemet egy grimaszra. Nevetett, majd közel húzott magához. Ezek után hanyatt döntött az ágyon és megsimogatta az arcomat. A tekintetéből kitudtam venni, hogy szeret.

- Veled tartok jóban rosszban.

- Betegségben…-folytattam.

- És szegénységben, de szerintem ezzel nem lesz próblémánk.-gondolkodott hangosan, mire felnevettem.

- Mindennek láttod a jó oldalát.

- Az tuti.

Még egy fél órát együtt töltöttünk mivel neki holnap versenye lesz és aludnia kell. Éjfél fele kaptam Brendontól egy sms-t, hogy menjek le az edző terembe megfelelő szerelésben. Gyorsan bele bújtam a fekete melegítőmbe, hasonló színű topba és edző cipőbe. A hajamat lófarokba kötöttem és miután a mobilomat is a kezembe vettem elindultam a találka helyre.

- Pontos vagy, mint mindig.-vélekedett Jimmy miközben beléptem a terembe. Csak mi hárman voltunk itt.

- Hívtatok és itt vagyok.-tártam szét a karjaimat.- Mi a program?

- Kíváncsiak vagyunk hogy milyen vagy egy közel harc esetén.-lépett közelebb Bren és átdobott egy biciklis kesztyűhöz hasonló valamit, csak ennek párnázott volt a felseje. Egyszerű, hogy ne verjem szét a bütykeimet a kezemen.

- Közel harc esetén?-kérdeztem vissza értetlenül.

- Szerinted ha szépen mosolyogsz Blackre feladja magát?

- Vicces vagy Brendon. –vágtam egy fancsali képet és felvettem a kesztyűt. A nagy szönyeg közepére sétáltam és vártam. Jimmy ücsörgött velem szemben.

- Volt nálad Sebastian?-érdeklődött amolyan csevegős hangnemben.

- Honnan veszed?

- Kicsit el vagy varázsolva.-válaszolta, mire valaki elkapta a nyakamat hátulról. Egy valaki lehet az, de reflex szerűen kifordítottam a karját és átvágtam magam felett egy jól irányzott dzsudó megmozdulással. Brendon kiterült a gumi szönyegen, mint a béka.

- Direkt csináltad?-dohogta dühösen.

- A közel harcot akartad gyakorolni. –nyújtottam felé a kezemet, de erre lerántott maga mellé. Hangosan kacagtam, de megszólalt bennem a bűntudat is. Alig 8 hónappal ezelőtt hasonló jelenetett játszottunk el Melbourneben Bobbyval. De most nem foglalkozhatok ezzel. A fiúk pontról pontra kielemezték a tartásomat és a felállásomat. Hasznos tanácsokkal láttak el, de szerintem erre éles helyzetben alig ha tudok majd koncentrálni. Reggel hétkor hagytuk abba az edzést. Nem mondom hét órát lehúzni az edzőteremben, úgy hogy folyamatosan talpon voltam kemény. Azonban még se voltam annyira fáradt. A szobámba tartottam amikor nekem jött véletlenül egy férfi. Én is más fele figyeltem és ő is. Így lett a balesett.

- Sajnálom Hölgyem.-segített talpra kászálódnom és jobban szemügyre tudtam venni az illetőt. Rögtön felismertem igaz még sose találkoztam vele személyesenn. Ő Rubens Barrichello. Sokat cikkeztek róla a RedBull-os újságban amit mindig megkapok Sebitől.

- Semmi baj.-nyugtattam meg.

- Rubens…

- Barrichello.-fejeztem be helyette.

- Sajnos én nem tudom az ön nevét.

- Lisa Summers vagyok.

- Örülök, hogy megismerhetlek. Ilyen fitt vagy, hogy már az edzeni is voltál?-láthatta, hogy melegítőben vagyok.

- Fogalmazhatunk úgy is. Sok szerencsét a versenyhez.-biccentettem és elsétáltam. Várt egy jó meleg zuhany…

Már 11 óra van és most jön ki rajtam az egész éjszakázás. A Toro Rosso motorhomejában ücsörgök, mivell belógtam egy kávéra. Nem sok hiányzott, hogy elaludjak ebben a felhős időben az irodában. Sebastian telepedett le mellém és átölelt.

- Fáradtnak tűnsz.-állapította meg egy puszi után.

- Egész éjszaka nem aludtam.-hunytam be a szememet és a fejemet a vállára hajtottam.

- Mi a fenét csináltál? Tíz órakor egyedül hagytalak.- cseppett felháborodott. Vagy is kis féltékenység sütött a hangjából. Kuncogtam.

- Edzeni voltam. A fiúk fogalmazhatunk úgy, hogy felkészítenek az utolsó találkozásra.

- Éjszaka?

- Ekkor volt üres a terem. Azonban szerintem izom lázam lett a lábamban.-kicsit feljebb húztam a lábamat és rögtön megfájdult. Kinyítottam a szememet és ránéztem.

- Este megmasszírozom.-megsimogatta az arcomat, majd megcsókolt.

A versenyen Sebi ismét pontszerző lett. A vb cím viszont még mindig nem dőlt el. Felipe és Hamilton küzd egymás ellen. Sao Pauloban lesz az utolsó csatájuk…Úgy tűnik sok minden eldől ebben a városban. A szálódába vvisszaérve vártam a barátomat, de legyőzött a fáradtság. Szépen elaludtam az egyik kanapén…